Nagyon sokan ismerik azt a közismert szlogent, hogy nem minden hulladék szemét, és ez valóban így is van, hiszen rengeteg hulladékfajta újrahasznosítható valamilyen módon.
A szerves hulladékkal is pontosan ugyanez a helyzet, hiszen ezekből lehet az értékes komposztot elkészíteni komposztálás révén.
A komposztálás olyan eljárás, amikor a háztartásban keletkező szerves hulladékokból különböző lebomlási folyamatok során olyan szerves anyag keletkezik, amelyeket a talajba visszajuttathatunk. Ez az anyag pozitívan befolyásolja a talaj termőképességét, megfelelő tápanyag utánpótlást nyújt a növények számára. Illetve egy másik fontos célja, hogy a háztartásokban keletkező hulladékmennyiség lényegesen csökkenthető, így egyben a lerakott hulladék mennyiségének csökkentését is jelenti.
Sokan nem tudnak mit kezdeni a lenyírt fűvel, lemetszett növényrészekkel, lehullott ágakkal, konyhai hulladékkal, az őszi elszáradt növénymaradványokkal.
Ezekből az anyagokból nagyon jó komposzt készíthető néhány hónap alatt.
A Délnyugat Balatoni Hulladékgazdálkodási Társulás a komposztálás ösztönzése érdekében Thermo-King 400 literes zöld színű komposztáló edényeket (74 x 74 cm, magasság 84 cm) biztosított a lakosság számára.
A Thermo-King komposztáló egyszerűen és gyorsan – szerszám használata nélkül – összeszerelhető.
Állítsa az oldalrészeket 90 º-ban egymáshoz, majd dugja egymásba és kattintsa be. Mind a négy oldalrész egymással össze van kapcsolva, amelyre a két-részes tetőt szereljük. A tető részeit egymással összekapcsoljuk és végül a tető mélyedésébe bepattintjuk.
Kihelyezési tipp:
- Helyezze a komposztálót egy sík területre
2. Igen fontos a földdel való közvetlen kontaktus (mikroorganizmusok)
3. Kihelyezés előtt lazítsa fel a talajt
4. Ne helyezze aszfalt vagy betonfelületre
5. Napos, félárnyékos hely a legmegfelelőbb
6. Szélvédett, de nem szélcsendes terület
A hely kiválasztásánál ügyeljen arra, hogy a komposztáló a lakóháztól és a veteményes kerttől kényelmesen elérhető helyre kerüljön. Gondoljon a szomszédjaira is, és tartsa be a szomszéd telkétől legalább 0,5 méter távolságot.
A komposztálás alapanyagai
A konyhából és a háztartásból:
- Zöldség-gyümölcs maradványok,
- káposzta- és salátalevél, krumpli-, gyümölcs- és uborkahéj,
- kávé és teazacc, tojáshéj,
- hervadt virág, szobanövények elszáradt részei,
- fahamu (max 2-3 kg/m3 ),
- növényevő kisállatok ürüléke az alommal együtt,
- faforgács, toll, szőr, natúr, festetlen papír (pl.: tojástartó)
A kertből:
- Levágott fű, gyomok (virágzás előtt), lomb, tűlevél, szalma, ágak, gallyak, elszáradt virágok, palánták, lehullott gyümölcsök stb. Az örökzöldek bizonyos fajtáinak friss lombjában a lebontó baktériumokat károsító anyagok vannak, az ilyen lombot szárítva használjuk fel.
Mit ne tegyünk a komposztálóba
- Festék-, lakk-, olaj,
- kenyér és zsírmaradék,
- szintetikus, illetve nem lebomló anyagok: műanyag, üveg, cserép, fémek, porszívó gyűjtőzacskó, alufólia,
- építkezési törmelék, selyempapír, színes, lakozott újságpapír, lejárt szavatosságú gyógyszer,
- fertőzött, beteg növények, növényi részek, húsevő állatok, ételmaradék, hús, csont (bár ezek lebomlanak, ne kerüljenek komposztálóba a rágcsálók és a fertőzést terjesztő legyek miatt)
- A déligyümölcsök héját, mivel ezeket rothadásgátló anyagokkal kezelik, a komposztba nem javasoljuk.
A komposztálás alaplépései
1. Gyűjtés:
A biohulladékok gyűjtése a nyitható fedelű komposztáló edénybe
2. Aprítás:
A gyorsabb lebomlás érdekében ajánlatos a komposztálóba kerülő anyagokat 5cm-nél kisebb darabokra aprítani.
3. A komposztáló feltöltése:
A komposztáló aljára tegyünk valamilyen durva anyagot, pl. faaprítékot, hogy a levegőzést az edény alján lévő furatokkal együtt alulról biztosítsuk. Erre rétegezzük a konyhából és a kertből kikerülő különböző fajtájú szerves hulladékokat. Zöldebb, nedvesebb, nitrogénben gazdagabb hulladékra fásabb, szárazabb, tehát szénben gazdagabb anyagokat rétegezzünk. A rétegek közé adhatunk adalékanyagokat (földet, kőzetlisztet, agyagőrlemény, mész, zeolit esetleg műtrágya), melyek javítják a komposzt minőségét, továbbá megkötik a helytelen kezelés miatt keletkező kellemetlen szagú gázokat is. Gipszet használhatunk szikes talajoknál, mert semlegesítik a lúgosságot. A komposztálásnál nem szükséges különleges serkentő anyag, mivel földdel, illetve nem teljesen érett komposzttal beindíthatjuk a folyamatot.
4. Keverés:
Az edényben végzett komposztálás a kialakításának köszönhetően keverést alig igényel (1 alkalom/év). Érdemes többféle anyagot hozzáadni a komposzthoz, így gyorsabb lesz a folyamat. Amikor csak egyféle anyag kerül komposztálásra, akkor azt időről időre (évente 3-4 alkalom/év) át kell keverni. A komposzt típustól és módszertől függően 0,5-1,5 év alatt érik meg. Az érett komposzt barna színű, földszagú, könnyen morzsolódó. A keletkezett komposztot felhasználhatjuk a kertben talajjavításhoz, balkonládába vagy virágcserépbe, növények átültetéséhez.
A komposztálás körülményei
Megfelelő nedvesség tartalom: A komposztálás során fontos, hogy a megfelelő nedvességtartalom legyen az edényben. Ha túl nedves a halom, akkor rothadásnak indul, ami kedvezőtlen. Ha pedig száraz, akkor nem működnek a lebomlási folyamatok, nem élnek meg benne a porhanyósodást elősegítő talajlakók, giliszták.
Árnyékos hely: A komposztálást megfelelően kiválasztott telekrészen végezzük. Lehetőleg árnyékos helyet keressünk, ahol a tűző nap nem szárítja ki a felhalmozott anyagot. Legyen jól hozzáférhető, kezelhető.
Levegőztetés: A komposztálás megfelelő folyamatának feltételei a jó oxigénellátás és a megfelelő nedvességtartalom. Ennek érdekében időnként a komposztáló edény tetejét ki kell nyitni, a levegőzés segítésére.
Miért jó a komposzt a talajnak?
a komposztban lévő humuszanyagokban a tápanyagok olyan formában vannak jelen, hogy a növények könnyen fel tudják venni
javul a talaj szerkezete, ami segíti a levegőzését
sötét színe segíti a talaj felmelegedését
a komposzt jelentős vízmegkötő képessége következtében javul a talaj vízháztartása
fokozódik a talaj biológiai aktivitása
a komposztban található hormonhatású anyagok serkentik a növény növekedését
nagyobb lesz a növények ellenálló képessége a kórokozókkal, növényi kártevőkkel, faggyal és aszállyal szemben
tápanyag visszapótlásra, trágyázásra szintén kiválóan alkalmas
lassú a tápanyag feltáródás, kicsi a kimosódás veszélye
a talaj tápanyag tároló képessége növekszik