Komposztálás és környezetvédelem

0001111Nagyon sokan ismerik azt a közismert szlogent, hogy nem minden hulladék szemét, és ez valóban így is van, hiszen rengeteg hulladékfajta újrahasznosítható valamilyen módon.
A szerves hulladékkal is pontosan ugyanez a helyzet, hiszen ezekből lehet az értékes komposztot elkészíteni komposztálás révén.

A komposztálás olyan eljárás, amikor a háztartásban keletkező szerves hulladékokból különböző lebomlási folyamatok során olyan szerves anyag keletkezik, amelyeket a talajba visszajuttathatunk. Ez az anyag pozitívan befolyásolja a talaj termőképességét, megfelelő tápanyag utánpótlást nyújt a növények számára. Illetve egy másik fontos célja, hogy a háztartásokban keletkező hulladékmennyiség lényegesen csökkenthető, így egyben a lerakott hulladék mennyiségének csökkentését is jelenti.

Sokan nem tudnak mit kezdeni a lenyírt fűvel, lemetszett növényrészekkel, lehullott ágakkal, konyhai hulladékkal, az őszi elszáradt növénymaradványokkal.

Ezekből az anyagokból nagyon jó komposzt készíthető néhány hónap alatt.

00222

000444

000333

000555

A Délnyugat Balatoni Hulladékgazdálkodási Társulás a komposztálás ösztönzése érdekében Thermo-King 400 literes zöld színű komposztáló edényeket (74 x 74 cm, magasság 84 cm) biztosított a lakosság számára.
A Thermo-King komposztáló egyszerűen és gyorsan – szerszám használata nélkül – összeszerelhető.
Állítsa az oldalrészeket 90 º-ban egymáshoz, majd dugja egymásba és kattintsa be. Mind a négy oldalrész egymással össze van kapcsolva, amelyre a két-részes tetőt szereljük. A tető részeit egymással összekapcsoljuk és végül a tető mélyedésébe bepattintjuk.

Kihelyezési tipp:

  1.  Helyezze a komposztálót egy sík területre
    2.  Igen fontos a földdel való közvetlen kontaktus (mikroorganizmusok)
    3.  Kihelyezés előtt lazítsa fel a talajt
    4.  Ne helyezze aszfalt vagy betonfelületre
    5.  Napos, félárnyékos hely a legmegfelelőbb
    6.  Szélvédett, de nem szélcsendes terület

000666A hely kiválasztásánál ügyeljen arra, hogy a komposztáló a lakóháztól és a veteményes kerttől kényelmesen elérhető helyre kerüljön. Gondoljon a szomszédjaira is, és tartsa be a szomszéd telkétől legalább 0,5 méter távolságot.

A komposztálás alapanyagai
A konyhából és a háztartásból:

  • Zöldség-gyümölcs maradványok,
  • káposzta- és salátalevél, krumpli-, gyümölcs- és uborkahéj,
  • kávé és teazacc, tojáshéj,
  • hervadt virág, szobanövények elszáradt részei,
  • fahamu (max 2-3 kg/m3 ),
  • növényevő kisállatok ürüléke az alommal együtt,
  • faforgács, toll, szőr, natúr, festetlen papír (pl.: tojástartó)

A kertből:

  • Levágott fű, gyomok (virágzás előtt), lomb, tűlevél, szalma, ágak, gallyak, elszáradt virágok, palánták, lehullott gyümölcsök stb. Az örökzöldek bizonyos fajtáinak friss lombjában a lebontó baktériumokat károsító anyagok vannak, az ilyen lombot szárítva használjuk fel.

Mit ne tegyünk a komposztálóba

  • Festék-, lakk-, olaj,
  • kenyér és zsírmaradék,
  • szintetikus, illetve nem lebomló anyagok: műanyag, üveg, cserép, fémek, porszívó gyűjtőzacskó, alufólia,
  • építkezési törmelék, selyempapír, színes, lakozott újságpapír, lejárt szavatosságú gyógyszer,
  • fertőzött, beteg növények, növényi részek, húsevő állatok, ételmaradék, hús, csont (bár ezek lebomlanak, ne kerüljenek komposztálóba a rágcsálók és a fertőzést terjesztő legyek miatt)
  • A déligyümölcsök héját, mivel ezeket rothadásgátló anyagokkal kezelik, a komposztba nem javasoljuk.

A komposztálás alaplépései
1.  Gyűjtés:
A biohulladékok gyűjtése a nyitható fedelű komposztáló edénybe
2.  Aprítás:
A gyorsabb lebomlás érdekében ajánlatos a komposztálóba kerülő anyagokat 5cm-nél kisebb darabokra aprítani.
3.  A komposztáló feltöltése:
A komposztáló aljára tegyünk valamilyen durva anyagot, pl. faaprítékot, hogy a levegőzést az edény alján lévő furatokkal együtt alulról biztosítsuk. Erre rétegezzük a konyhából és a kertből kikerülő különböző fajtájú szerves hulladékokat. Zöldebb, nedvesebb, nitrogénben gazdagabb hulladékra fásabb, szárazabb, tehát szénben gazdagabb anyagokat rétegezzünk. A rétegek közé adhatunk adalékanyagokat (földet, kőzetlisztet, agyagőrlemény, mész, zeolit esetleg műtrágya), melyek javítják a komposzt minőségét, továbbá megkötik a helytelen kezelés miatt keletkező kellemetlen szagú gázokat is. Gipszet használhatunk szikes talajoknál, mert semlegesítik a lúgosságot. A komposztálásnál nem szükséges különleges serkentő anyag, mivel földdel, illetve nem teljesen érett komposzttal beindíthatjuk a folyamatot.
4.  Keverés:
Az edényben végzett komposztálás a kialakításának köszönhetően keverést alig igényel (1 alkalom/év). Érdemes többféle anyagot hozzáadni a komposzthoz, így gyorsabb lesz a folyamat. Amikor csak egyféle anyag kerül komposztálásra, akkor azt időről időre (évente 3-4 alkalom/év) át kell keverni. A komposzt típustól és módszertől függően 0,5-1,5 év alatt érik meg. Az érett komposzt barna színű, földszagú, könnyen morzsolódó. A keletkezett komposztot felhasználhatjuk a kertben talajjavításhoz, balkonládába vagy virágcserépbe, növények átültetéséhez.

000777

A komposztálás körülményei
Megfelelő nedvesség tartalom: A komposztálás során fontos, hogy a megfelelő nedvességtartalom legyen az edényben. Ha túl nedves a halom, akkor rothadásnak indul, ami kedvezőtlen. Ha pedig száraz, akkor nem működnek a lebomlási folyamatok, nem élnek meg benne a porhanyósodást elősegítő talajlakók, giliszták.

Árnyékos hely: A komposztálást megfelelően kiválasztott telekrészen végezzük. Lehetőleg árnyékos helyet keressünk, ahol a tűző nap nem szárítja ki a felhalmozott anyagot. Legyen jól hozzáférhető, kezelhető.

Levegőztetés: A komposztálás megfelelő folyamatának feltételei a jó oxigénellátás és a megfelelő nedvességtartalom. Ennek érdekében időnként a komposztáló edény tetejét ki kell nyitni, a levegőzés segítésére.

Miért jó a komposzt a talajnak?
 a komposztban lévő humuszanyagokban a tápanyagok olyan formában vannak jelen, hogy a növények könnyen fel tudják venni
 javul a talaj szerkezete, ami segíti a levegőzését
 sötét színe segíti a talaj felmelegedését
 a komposzt jelentős vízmegkötő képessége következtében javul a talaj vízháztartása
 fokozódik a talaj biológiai aktivitása
 a komposztban található hormonhatású anyagok serkentik a növény növekedését
 nagyobb lesz a növények ellenálló képessége a kórokozókkal, növényi kártevőkkel, faggyal és aszállyal szemben
 tápanyag visszapótlásra, trágyázásra szintén kiválóan alkalmas
 lassú a tápanyag feltáródás, kicsi a kimosódás veszélye
 a talaj tápanyag tároló képessége növekszik